A közelmúltban Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a tankönyvellátással kapcsolatos képviselői kérdésre adott válaszában elmondta, hogy KELLO vezetősége elemezte az elmúlt két év tapasztalatait, egyeztetett az érintett szervezetekkel. A feladat újragondolásából következően, az ősszel kezdődő tanév elején a pedagógusok, a diákok és a szülők által is értékelhető változások várhatóak.

A minisztérium – az elmúlt időszak tankönyvellátással kapcsolatos folyamatait értékelve – a Könyvtárellátó élére új vezetőt nevezett ki, így január közepe óta Tőczik Zsolt ügyvezető igazgató irányítja a vállalatot. Az elmúlt hónap folyamán az új igazgató áttekintette a tankönyvellátás folyamatait, és hamarosan javaslatot tesz azok módosítására.

Hogy milyen elképzelésekkel lát munkához, az természetesen a legizgalmasabb kérdés, ám Tőczik Zsolt – bár, komoly gazdasági, vezetői tapasztalatokkal rendelkezik – eddig nem vállalt olyan feladatot, ahol munkáját olyan széles figyelem kísérte volna, mint a Könyvtárellátó élén hozott döntéseit kísérni fogja. Ezért indokolt, hogy ne pusztán a jövőről, hanem a múltról is, ne csupán terveiről, de pályafutásáról is kérdezzük az ügyvezetőt.

A KELLO új vezetőjével, Tőczik Zsolttal beszélgettünk.

– Azt hamar kiderítette a sajtó, hogy Ön – különböző posztokon – sokáig a Procter & Gamble egyik vezetője volt. És ez különösen azért izgalmas, mert köztudott, hogy a Procter & Gamble az egyik legracionálisabban szervezett, irányított nagyvállalat.

– Mindenképpen igaz, hogy a Procter & Gamble jó iskola volt. Tudatos elhatározással mentem oda. Akkor lépett a piacra a cég és tudható volt róluk, hogy sok szempontból ők a korszerű multinacionális vállalati know-how megteremtői. A tizenkilencedik század derekáig nyúlik vissza a cég története. Az amerikai polgárháború alatt gyertyát és szappant szállítottak az USA hadseregének.

– Összefoglalható néhány mondatban, hogy mi a titka a vállalatnak?

– A Procter a mai napig arra építi üzletpolitikáját, hogy ne tegyen különbséget partnerei, vásárlói között. Csak a gazdasági szempontok jelennek meg a vállalat döntéseiben, így a cég talán valóban a legracionálisabban alkalmazkodik a piaci változásokhoz, a fogyasztói elvárásokhoz. Nyilván ennek köszönhető, hogy mára igen komoly piaci részesedéssel bír.

– Milyen területeken dolgozott?

– Számos területet végigjártam különféle, főleg értékesítéssel és kereskedelemmel kapcsolatos posztokon, különféle feladatokat láttam el.

– A Procter után többek között a Fonyódi Ásványvíz Kft-nél is dolgozott.

– Igen. A Fonyódi Ásványvíz Kft.-nél lezajlott átalakulás után keresett meg az új tulajdonos, hogy vállaljam el a cég vezetését. Nagyon komoly tervekkel indultunk, persze innen is úgy jöttem el, hogy bölcsebb lettem. Az infrastruktúra hiánya megtanított arra, hogy a feladatokat akkor is el kell, és el lehet végezni, ha a feltételek nem tekinthetőek kedvezőnek.

– Milyen elképzelésekkel vállalta ezek után a KELLO vezetését?

– A Könyvtárellátóról korábban nem tudtam többet, mint bármelyik újságolvasó. De azon azért már tavaly elgondolkodtam, hogy miért olyan nehéz lebonyolítani a tankönyvellátást. Most, hogy átvettem a cég vezetését, már nem pusztán feltevéseim vannak erről, de bizonyos tények is világossá váltak. Az első benyomásom az, hogy nagyon jó a csapat, jók a munkatársak, ami nagyon fontos, hiszen ők azok, akik megvalósítják, kivitelezik az elképzeléseket. A Könyvtárellátónál – úgy látom – nagyon sok lelkes, odaadó munkatárs dolgozik. Szeretik a munkájukat, ebben szocializálódtak. A többség nagyon hisz abban, amit csinál, dacára egyébként annak, hogy rengeteg kritikát kell elviselniük. Az is hamar kiderült, hogy sajnos a rendszer, ami összefogná ezt a munkát, igencsak hiányos. A dolgozók a személyes elszántságukkal pótolják a strukturális problémákat, és ezt nagyra értékelem.

– Mindenkit az érdekel legjobban, milyen változások várhatóak a tankönyvellátásban. Esetleg vannak már olyan részletek, amik egyértelművé váltak?

– Úgy látom, hogy bizonyos területeken aránytalan terheket vállalt a KELLO, és sok esetben összemosódik az is, hogy mi, kinek a felelőssége. Ha pedig nem világos a feladat, akkor nem lehet egyértelműen kidolgozni a tankönyvellátás folyamatát sem. Most tehát elsősorban arra van szükség, hogy az érintettekkel átbeszéljük, hogy pontosan ki, mit vár el, hol és hogyan kapcsolódik be a rendszerbe, melyik partner, miképpen vesz részt a folyamatban. Ha ezt kellő ésszerűséggel összeállítjuk, akkor kidolgozható lesz egy egyszerű és átlátható, de ami a legfontosabb, egy működő rendszer. Pillanatnyilag tehát úgy tűnik, hogy elsősorban a folyamatokat kell újragondolni. Az elmúlt évek tapasztalatai, és a tisztázott feladatok alapján lehet azután összeállítani azt a struktúrát, ami elvezet oda, hogy minden gyermek időben megkapja a tankönyveket. Ebből következik, hogy a folyamat kiszolgálásához milyen informatikai rendszer szükséges az egyik oldalon, és milyen szervezeti felépítés a másikon. A részletekről csak akkor szeretnék beszélni, ha már legalább az első lépéseken túl vagyunk, összeállt, letisztult a kialakítandó struktúra, és eldől, hogy szükséges–e, hogy nagyon komoly változások legyenek. Ha igen, akkor természetesen mindenkinek elmondjuk, mit és hogyan tervezünk, mit is hogyan fogunk megvalósítani.

– A Könyvtárellátó hagyományos feladata, a könyvtárak kiszolgálása. Ezen a területen tervez változtatásokat?

– A legfontosabb feladat mindenképpen a tankönyvellátás. Nem pusztán az, hogy a tanév elején rendben megkapják a gyerekek és a pedagógusok a tankönyveiket, de az is, hogy az év folyamán bármikor hozzájuthassanak minden könyvhöz, munkafüzethez, amire szükségük lehet. Ehhez kapcsolódik a taneszköz-ellátás, ami egyszerű kereskedelmi kérdés. Megfelelő portfoliót kell kialakítanunk, hogy iskolák, pedagógusok, diákok számára választható kínálattal tudjunk megjelenni. De valóban lényeges területe a Könyvtárellátónak, hagyományos funkciója, a könyvtárellátás. Ezen a területen eddig is kielégítő szolgáltatásokat nyújtott a vállalat, hiszen nem csupán a megrendelt könyveket szállítjuk, de katalóguscédulákat, nem kereskedelmi célú recenziókat is biztosítunk. Talán a könyvkínálatunkon lehet javítani, hiszen jogos elvárás, hogy minden kötet időben és késedelem nélkül megérkezzen a könyvtárakhoz.

– Más területeken lesznek változások? Hiszen a Könyvtárellátó az elmúlt években igazán túlnőtte hagyományos kereteit: kereskedelmi hálózatot hozott létre, megújult web-áruháza, online könyves magazint indított…

– Az biztos, hogy könyvkereskedőként is szeretnénk helytállni a piacon, hiszen ez a cég mindent tud, amit egy komoly könyves nagykereskedésnek tudnia kell. Ugyanakkor azt látom, hogy ezen a területen a Könyvtárellátó nem elég célratörő, s mintha a szereplését is meghatározná az, hogy állami vállalatként működik a könyvszakmában. Persze – tekintettel az iskolai orientációra – a hangsúlyt leginkább a kötelező és ajánlott irodalmakra, a gyermek- és ifjúsági könyvekre, illetve a tudományos ismeretterjesztő kiadványokra helyezném. De úgy hiszem az igényes szépirodalom is megfér azon a polcon, amelyen az iskoláknak, az iskolásoknak és persze a szülőknek, pedagógusoknak kínáljuk a könyveket. Ahhoz azonban, hogy mindez elérhető legyen, komolyan fejlesztenünk kell a web-áruházunkat. Globális tendencia, hogy a könyvkereskedelem nagyon dinamikusan húzódik át a bolti forgalom felől az internet irányába. Szeretnénk egy korszerű, áttekinthető, jól használható webes felületen biztosítani a tankönyvek és egyéb kiadványok rendelhetőségét. Természetesen ehhez a munkához, a vásárlók kiszolgálásához néhány könyvesboltra is szükség van. A Kódex könyváruházunk felújítása például elodázhatatlan feladat – bár idén biztosan nem ez az első számú prioritás. Más jellegű kezdeményezésünk is van. Jelenleg teszt-üzemmódban működik egy új üzletágunk. Szeretnénk az iskolák számára teljes felszerelést kínálni. Már van egy-két sikeres projekt mögöttünk, ezek alapján bízhatunk abban, hogy lesz igény arra, hogy tanszerekkel, taneszközökkel, laborfelszerelésekkel, padokkal és egyéb szükséges felszerelésekkel lássuk el az iskolákat. Nem sorolom tovább a terveket, hiszen akárhonnan nézzük, nagy változásokat kell végrehajtanunk. Abban azonban erősen hiszek, hogy – akár a tankönyvellátás, akár a könyvtárellátás, akár a kereskedelem területén – a rendelkezésre álló, jó csapattal, világos stratégia mentén dolgozva, ésszerű és átgondolt struktúrákat felépítve elérhetjük céljainkat.